… és még töltenek bele

Szóval kicsit higgadtam mára, jövő héten lesz kontroll, ha valami gond van, legalább idejében észleltük, nem akkor, amikor a fiúk közül az egyik már kisebb, hanem most, amikor az uh szerint minden okés mindkettőjükkel. Mintha az uh csodalámpa lenne, nem sötétben tapogatózás. De ezekből kell dolgozni. Ráadásul bejelentkeztem egy magzati keringés specialistához is – tessék, van ám ilyen is, persze, hogy van, sőt ő a szaktekintély idehaza -, maximum kidobtam egy kisebb summát az ablakon. Persze ez nagyon jó kérdés. Mert nem kérdés. Hogy ja, akkor hetente uh Budapest egyik legjobb magánklinikáján, rá fél hétre vérkeringés uh és nőgyógyász és kismama jóga, és megint kell egy új farmer, mert 96-os a derekam, fizetünk, mint a katonatiszt. Mindezek mellett megfogadtam, hogy ha megszületnek a fiúk, akkor az első hónapokban úgyis itthon leszünk, hát rongyokba csavarjuk őket, és zacskóba fognak szarni, amit a sarki bolt zöldségrészlegéről hoz el számolatlanul I. Így talán visszajön némi pénz. Viszont mi megtehetjük. Átcsoportosítás lehetséges, de nem a Providenttől. Szerencsések vagyunk, ez a helyzet.

És mert ma már higgadt(abb) voltam, ezért nem aludtam munka után, fejemre húzva minden takarót-védőréteget, mint tegnap, hanem emberekkel, sőt idegenekkel találkoztam. Egy blogger hölggyel, akitől könyvet vettem, és kellemes volt a vele töltött idő, sőt könyvcímeket tettem el magamnak, aztán végre én voltam a párosunkból, aki a ház aljában működő kávézó sierra leonei, majd londoni, majd budapesti tulajával, Syllel angolul eltársalogtam a szombati munkanap csodáiról, persze nevetett, aztán bekopogtam az első emeleti macskás hölgyekhez is, akiket megkértem a cica ellenőrzésére, amíg odaleszünk – tudom, röhej, csak 4 nap, ebből az elsőn és az utolsón ráadásul még és már itthon is leszünk, de a macska még sosem volt itthon egy napot sem egyedül, legyen, aki ránéz, ráadásul úgy hogy még örülnek is egymásnak. Két keresztnévvel lettem gazdagabb, és némi mélyülő ismeretséggel, valamint egy beígért vizittel is.

És ma már arra is vissza tudok emlékezni a csütörtökből, hogy I elvitt Pali bácsi borozójába, tessék nyugodtan rákeresni, van anyag róla a neten, egyébként ez az a hely, mindez a MOM Park mögött. Na, mi ott ebédeltünk, kint a teraszfélén, mert itt menü van, aznap 800 Ft-ért hagymakrémleves és párizsi csirkemell kínálta magát, a leves az az igazi adu ász, amibe ha egy kis brokkolit préselnek, akkor brokkolikrémleves, ha gombát dobnak bele, akkor gombakrém, most nem volt benne semmi extra, maradt a hagyma. De a párizsi csirkemell a maga ragacsos valójában finom és kiadós volt, a rizs mindenféle szaft és szósz nélkül klasszikusan nyögvenyelős, már csak a menzai két szem szilvabefőtt hiányzott az egészről, de hát semmi nem lehet tökéletes. Lent lambéria, fent a padokon idős bácsik meccsről beszélgetnek, ki kisfröccsöt, ki paradicsomlevet iszik, én pedig a látványukat, mert éppen ilyen emberek közé vitt le apám minket otthon, a Pálya presszóba, a városi focipálya mellé, ahol ők söröztek, mi a beláthatatlanul óriási pálya egyik monumentális kapujára rugdostunk valami labdát, Laci bácsi felhúzta öltönynadrágja szárát, ahogy nehézkesen leült az asztalhoz, kivillant a tyúkláb mintás zokni, a lukacsos-bebújós nyári cipő, és Sanyi bácsi is így ült le, szinte ugyanaz a nadrág, de valami apróság okán mégis mások, talán a galléros pólóing mintája tér el, talán a diszkrét lánc helyett a másik pecsétgyűrűt viselt, a kaput pedig képtelenség bevédeni, a sörhabot pedig leihattuk, afféle engedményként. És ahogy mindezt elmeséltem I-nek, egyszerre lehettem mindkét helyen-időben, sőt most, ahogy írom, még itthon is. Ezeket a dolgokat már nem veheti el tőlük négyünktől semmi uh, most így kell lenni a világba, habot leitatva, hogy mindenki örüljön.

1 thought on “… és még töltenek bele

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s