#403

Valahogy két hete volt egy mélypont. Letoltunk a covidot, a karantént, a fiúk visszatértek az iskolába, én dolgoztam, mint a kisangyal, aztán négy nap iskola, majd egy kivett nap és pulmonológiai kontroll után az egyik gyerek elkezdett taknyolni, hétfő reggelre olyan takonyfeje lett, hogy maradt otthon. Négy kibaszott iskolai nap után. A covid után. A covid előtti három másik taknyos és/vagy köhögős és/vagy lázas szar után. Mindegy, legalább nem covid. Csütörtökre a másiknak lett takonyfeje, az egyik már egészen jól volt. Pénteken mindketten otthon. Hétfőn ment az első takonyfejű, immár csak reggeli köhejekkel, a másik meg otthon taknyolt, és aztán hopp, durván be is lázasodott keddre. Nem tudott kikelni az ágyból, sírt, nyeklett-nyaklott. Nabaszki, miféle posztcovid ez? Sokszervi gyulladás? Elvittem a már nem taknyolót reggel az iskolába, a Blaha aluljárójában még kiszúrtunk egy dupla Ninjago számot, kiszórja a Legó az újságjait, nem jönnek már újak, ellenben összecsomagolva olcsóért az emberé lesz az amúgy irreálisan drága, filléres műanyag, de sebaj, örömöt veszek, persze már hazafelé az iskolából, hogy fog örülni a kis beteg, szóval jöjjön Jake meg a punkfrizurás gonosz 1699 Ft-ért. Ott, a sorban vettem észre, hogy nincs nálam pénz. Annyira elkeseredtem, hogy a mögöttem álló, nyugdíjasnak tűnő nénike megkérdezte, ugyan megveheti-e nekem. Majdnem sírtam. Nem, köszönöm, hazaugrom meg vissza, tessék nekem félretenni. És mentem haza, hogy induljak vissza a rohadt punkfrizurásért, és akkor a Dohány utcai kereszteződésben várt egy autó, amíg várt, üvöltött belőle valami metál, nagyon pörgetős dob, én nem tudom, miféle, nem értek a kategóriáihoz, de ahogy ott álltam, arra gondoltam, hogy lehet, hogy a büdös faszba lehet, hogy én eddig nem jöttem rá, mennyire együtt tud rezonálni a lelkem ezzel a zenével. Hát rezonáltunk. Pedig akkor még nem tudtam, hogy másnapra a másik fiam is kidől, és ez nem a takony volt, ez egy új szar volt, magas lázzal, hasmenéssel, sok hasmenéssel, de valahogy ott a kereszteződés után már jobb lett, a doki megnézte a fiam, nem sokszervi, sima vírus, akkor ez van, majd jobban lesznek, és tényleg. Az iskola utolsó hetére összekapta magát mindenki, és volt karácsonyozás, és az egyik fiam osztálya videós műsort készített, a másiké élő koncertet adott elő az iskola udvarán, és a Pásztorok, keljünk fel dalt soronként más fiú énekelte, és amikor az én fiam jött, akkor az olyan szép volt, hogy a kölcsönkért videóban (mert nem volt eszem videózni, csak nézni, nézni) hallatszik a videókészítő felhorkanása. Nahát. És nem lesz a fiam énekes, sem zenész, és nem erős a hangja, a videón nem is hallani annyira, mint élőben, de olyan szépség csendült akkor fel nekem, hogy egészen betöltött, és megnyugodtam, hogy ennyi jár a fosásokért, a kevés alvásért, a szorongásokért, hogy aztán szépséget gyárt valamelyik, örömmel, mindenféle nagyobb terv nélkül, egy ledes, villogó mécsessel a kezében, aztán műsor után ő is érzi, hogy ez valami volt, mert kérte, hadd fusson előre a sarokig csak úgy, aztán újabb sarokig, olyan szilaj öröm járta át. A másik is eléri ezt, tudom, csak ő még görcsöl, sokat görcsöl, szóval van teendő, de mézeskalácstésztát nem keverek, ki tudja, hány év óta először vettem boltit, és nem fogok főzni, csak fóliázott kacsacombot bulgurral, és halászlét is rendelünk, és a fára továbbra is papír, valamint műanyag díszek kerülnek, immár az őrült lelkületű Loki cica miatt, és lesz Minecraft dögivel, és ha megint betegek leszünk, akkor majd keresek megint valami rezonáló zenét.

3 thoughts on “#403


  1. Remélem a karácsony jól telt! És még jut nektek egy kis pihenés 🙂
    ((((és szerintem az ilyen néniktől nyugodtan el lehet fogadni az 1690 forintot, ha felajánlotta biztos nem veri földhöz, ő is örül hogy segíthet, te is örülsz hogy egy fél fokkal könnyebb lett a napod és hogy vannak jó emberek a világban, akikre lehet számítani)))) (((de én se biztos hogy el merném, csak ezt tanulom hogy lehet)))

    • Szerintem a néni nem hallotta, milyen drága újságot néztem ki. 🙂 És olyan jól esett egy ilyen ember támogatása akkor, örülök, hogy vannak ilyen nénik, fizetniük már nem is kell nekem. 🙂 De ismerős, amit írsz, hogy mit kéne tanulni, igen.
      És akkor itt kívánok boldog új évet! 🙂

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s