#395

Éppen tegnap történt az a kis eset, ami nagyszerűen ábrázolja, hogyan is élem az életet mostanában. A gyerekek leadva az iskolába, már negyedik napja járnak, sőt bent vannak négyig, nagy szó ez, hiszen első három, egyébként is csak fél napnyi nap után mindkettő megbetegedett, egy hét otthoni szopás, munka mellett betegek (hurut vagy covid, ki tudhatja) ellátása, és a két külön osztályba járó fiú eltérő haladásának otthoni fenntartása, közben könyvmetélés, új könyvek kötése, túlélés, túlélés, túlélés, szóval már negyedik napja járnak, és nem lettek újra covidosak, és időre beérünk, és igaz, hogy fél hatkor kell kelnem, de ennyi idő alatt nem szoktam meg, sőt csak egyre elcsigázottabb vagyok, és az aktív időszakom eltolódott reggel 6 és délután 2 közé, így a délutánjaimat egy másik ember éli helyettem, a fel nem nőtt, meg sem született, sosemvolt ikertestvérem, aki most napok alatt akarja az eddig kihagyott csokoládéfogyasztását pótolni, és ki vagyok én, hogy nemet mondjak neki, szóval még korán volt tegnap, 8 óra múlt, aktív voltam, és örültem az őszi tiszta fényeknek, és azt mondtam magamban, hogy na, Gabikám, most megérdemelsz egy Freyja croissant, itt mész el mellette minden reggel, aktív időszakodban, és 8-kor nyit, most éppen 8:01, tessék. Szóval bementem, és néztem a kettévágott, levegős, szellős, mutatóba kirakott mintát, és mellette a többit, a töltöttet, a rakottat, és amikor az eladó bepakolta a formatervezett két Freyja dobozba a vékony hátszín szeletekkel fedett kis leveles tészát meg a szőlős sütit, majd átnyújtotta, és azt mondta, 3200 Ft lesz, akkor egészen blazírt arccal kifizettem, és kifelé menet arra gondoltam, hogy na, akkor ez van, itt tartasz, Gabikám, hogy hát a nagy faszt, ennyit mégsem érdemeltél volna, de most már megeszed, benyálazott ujjal felszedegeted az utolsó levelestészta morzsát is, jó étvágyat kívánok én, aki te vagy, aki legközelebb mérlegel, hogy miféle szopás, hány hétnyi hajnalban kelés ér miféle dizájner elviteles dobozt.

És mérlegeltem is, mert még tegnap délután elszaladtam az Alaplé bárba, mert az alaplé nagyon jót tesz a porcoknak, és nem egy üres, mezei levest veszek ilyenkor tekintélyes, bár a Freyjához képest szerényebb summáért, hanem orvosságot, lélekmelegítőt, így aztán tegnap azzal vettem be egy szem Xanaxot, és ettem rá csokoládét, és ezt megérdemeltük, én is és az ikertestvérem is. Úgy kell nekünk.