#343

Ma délelőtt elmentem angolra, és mire hazaértem, Tomi merő kiütés volt. Akkor azért rámtört a pánik, de tegnap óta nem kellett neki lázcsillapító, a csúf lábsebei is mintha lappadtak volna, szóval lenyomtam a pánikot. Gondoltam, valamelyik krém, allergiacsepp, ki tudja mi lett most éppen allergiaokozó. Délután egészen derűlátóan mentem el vele az orvoshoz, ahol pólólevételkor már nevetett is a doki, hogy ne is folytassam a hétvége elmesélését, ez skarlát. Tényleg független a szúnyogcsípésektől, amik elfertőződtek, de nem vészesek még mindig (te jó ég, akkor mi a vészes?). Ellenben 10 nap antibiotikum, otthon tartva. Marci mehetne oviba, de meghunyászkodtam a fejemben felépített óvodatekintély előtt. Igenis kurvára nem fogja nekem senki elhinni, hogy a dokim háromszori visszakérdezéskor is mosolyogva csóüválta a fejét, hogy persze, mehet a másik gyerek oviba, hiszen nem beteg, nagy eséllyel nem is lesz, ellenben lehet más már fertőzött, mivel mindenkinél más a lappangási idő, illetve van, aki csak hordozó, és tőle kaphatta el Tomi is.

De nem viszem Marcit, mert úgysem fogadják el ezt nekem, és ha valaki beteg lesz, akkor meglesz a bűnös, és én egy gyáva szar vagyok, akit felőrölt az elmúlt pár éjszaka, és ennek a maradék három napnak már úgyis annyi, ellenben legalább egyformán nem alszanak délután, és alszanak el este korábban.

A szitter egyébként sem tud jönni, mert durván megbetegedett. Én meg mosolyogtam, mikor ma délelőtt a legfiatalabb kollégám a vitaminfogyasztásról írt kis röplapot a belső csetre.

Már nem mosolygok. Ideje venni a figyelmeztetést, hogy a hétköznapok része a skarlát, a bébiszitter betegsége, a rosszkor érkező számla, tervezett, elcsúszó program, elkéső testvér, ezek nem magakadályozzák a kibomlást, hanem már a kibomlás, ezek nem a patak medrében kiálló sziklák, uszadékfák, hanem velük együtt hívjuk a patakot pataknak, sőt nélkülük, a meder nélkül valami egészen más lenne az a víz, nem biztos, hogy rosszabb, nem biztos, hogy jobb. Abban viszont biztos vagyok, hogy ezt, ha nem is éppen így, de már leírtam. Akkor most szépen leírom százszor.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s