Ma gyerekek nélkül mentem edzésre, Marci megint asztmás, de egyelőre kezelhetően, a bébiszitter meg csak ma ért rá szerda helyett, hát elmentem az intellektuális edzőhöz, aki ma végleg megtanította a helyes török felállást, aztán a kördezés egyik állomásának a boxzsákot akasztotta fel, és a gyakorlat után vettem észre (de tényleg csak utána furamód), hogy levertem a bütykeimet a zsákon.
Most egy agresszív vadállatnak érzem magam, aki forgórúgással intézi el főgonoszt, valójában egy nevetséges turista lettem, aki a Kazinczy utcában fotózza saját öklét.
A vicc az, hogy egyéb fontos dolgok történnek folyamatosan, de az öklömről könnyebb írni. Ökölszabály.
nimbusz 