#261

Itt van ez a két egészséges, daliás, stramm, kicsit kehes gyerek, de az elmúlik, most még para minden egészen enyhe nátha is, mert lehet belőle nagyobb gond, de kinövik, én is kinövöm a szorongást, kitaposott cipő lesz a paraanyuka szerep az oviban, leszarom, inkább ez, mint hogy ne figyeljenek rájuk. Szóval itt vannak, és olyan viccesek, okosak, okoskodók, hogy képeslapszerű giccsbe tudok hajlani tőlük – és ennek ellentettjébe, egy utolsó senkiházi szociopatának érzem magam, amikor seggfej vagyok velük,  mert éppen seggfejek ők is, és nekik sem szabad, de szabadabb, mint nekem.

Ez a mai posztgyakorlat az úgynevezett Gyerekszáj kategória, mindjárt a Garfield háromkocka mellett, jó szórakozást kívánok.

Az első egy történet, nem is csak egy idézet. Húsvét, rengeteg csoki, ezeket biztonságba helyezem a hűtő tetején, a konyhaajtón még van biztonsági rács, néha bezárom, ha hagyok főni valamit a tűzhelyen, illetve ha elzárnám az édességet. Ez van most is. Még csak pár csokit kaptak, így tisztán emlékeznek minden darabra, ami jár nekik, faggatnak, nyugtalanok. Valahogy mégis lehiggadunk. Én a számítógépet verem, ők motoszkálnak, játszanak valami szerepjátékot, pakolnak, a nyüzsgésre egy idő után felnézek, vonulnak mögöttem, ketten viszik a kis fehér gyerekszéket, Marci nagy büszkén szól, anya, nézd, hogy visszük, peckesen mennek, én ámulok, ez igen, micsoda összhang, ügyesek vagytok, és voltaképp hova is viszitek. Csend. Leesik nekik a hiba. Anya, ezt most nem kell látnod. Anya, erre most ne figyelj. Persze látom, a másik kis fehér szék már odakészítve a rácshoz, hogy átmásszanak a csokihoz, viszik ezt is, mert kettő kell, érted, ketten vannak. Hát így buktak el a hősök.

Marci: Rajzoltam egy bűnöző anyukát, és a pocakjában egy bűnöző kisbabát. (Despicable me hatás.)

Én: De nem túl ijesztőek, Marci?

M: Nem, nem igaziak, nem vágtam ki őket.

M: Ő a rendőrtudor: gazdag és rendőr, ezért ő a rendőr tudor. Van hét rendőrbirkája és hét rendőrkamionja.

Fürdés után csupaszkodva:

Én: Gyerekek, ti gömbölyűek vagytok.
M: Azért, mert jól megmosdottunk gömbölyű vízben.
Tomi: Gömbölyű víz nincs is.
M. Ja. Hm. Akkor ez vicc.

Tomi: Anya, ha kiköpöd a szívedet, meg fogsz halni rettenetesen. Soha többé ne tegyünk ilyet.

M: Anya, nem üvöltözünk többé, jó? Az üvöltözés egy kisbabához megy, aki még nem született meg.

T: Anya, ez a playmobil páncél (értsd lovag) és a királylány összeházasodnak.
Én: Értem, és mi lesz utána?
T: Összegazdagodnak.