Jövő péteken farsang a fiúknak, Marci Ryder akar lenni, egy ideje magával hurcolja a “Mancs Őrjárat” telefont, ami a jelmeze része lesz (egyelőre egyetlen kész eleme), így esett, hogy amikor pénteken, a zuhogó esőben végre hazaértünk, és kiderült, nem tudja, hova tette, de mintha a DM-ben a kormányos játszókockánál meglett volna, szóval akkor átázott kabátban nekivágtam, hogy azt a rohadt, működésképtelen, öreg Samsungot visszaszerezzem, I. beteg volt, de ennyi gyerekfelügyeletet még vállalt (voltaképp ennyit sem, mert elaludt, de a fiúk vigyáztak magukra :I ), és végül akár Indiana Jones, aki benyúlt a pókhálós résbe, ott kerestem a matatókockában, egy puha zugba rejtve a telefont, valójában hazudok, mert végül az eladót kérdeztem, és ő nyúlt be, hogy világra segítette a kis készüléket, akkor azért eléggé boldog voltam, holott ezzel csak oda jutottam, ahol a part szakad, nem tovább.
Ebbe a kis hétvégi fotóalbumba beragasztom, hogy az is boldoggá tesz, amikor a fiúk elkezdenek kiabálni, hogy “Jaj, jön a kaki, jön a kaki!” és ilyenkor elkezdenek kapkodva rohangálni:”Jaj, hol a könyvem, a könyv!” merthogy szépen beülnek “olvasgatni”. Mondanám, hogy tőlem tanulták, de ez inkább a jungi kollektív tudatalatti lesz, merthogy az elmúlt 4 évben hétszentség, hogy nem volt időm ilyen úri huncutságokra.
És tényleg az van, hogy mintára szűrök, mert amióta rájöttem, hogy ideje végre újra moziba menni, és meg kell nézzem A testről és lélekről filmet, aznap már le is fotóztam ezt, ami hozzá illik, vagy legalábbis olyan minta, nyom, ösvény, ami ha önmagában nem is, de bennem létezik.
Majd ird le, hogy tetszett a film 🙂
az nagyon nagy öröm ha valami fontos elveszettnek hitt tárgy meglesz 🙂
nézd meg! én is kíváncsi leszek a véleményedre 🙂