#236

Gyerekekkel együtt tölteni időt, aztán hazaérni körülbelül olyan érzés számomra, mint a szigetkör. Hogy nagyszerűnek, fasza egy embernek érzem magam, előtte, közben, utána is, de tény, hogy hatszor leizzadok, és kapkodom a levegőt, és nézem, hogy na, ez még csak a Szőnyi szobor, te jó ég, még csak 2000, fele se, túlbecsültem magam, hogyan jutok haza.

Viszont nekem, aki szinte mindig láthatatlan szeretne lenni (kivéve, amikor tényleg láthatatlanná válik, az ikrek tologatója, kb. mint a szerencsétlen, aki medvejelmezben osztogatja a szórólapot, anonim módon), csodás felszabadítás, hogy a gyerekekkel sok mindenre felmentést kapok (azaz adok magamnak, mert persze tiszta sor, hogy mindenki más szarik rá, hogy mit is teszek).

Amikor együtt vagyok velük, sokkal könnyebben állok meg és veszek fel akár szemetet is az utcán, nézek be kapualjakba, fotózok le bármit is, vagy csak egyszerűen bámulom “illetlenül” sokáig, a múltkor pl. egy idősebb házaspár oda is jött, hogy mit nézünk a magasban, amikor mondtam, hogy a gyerekek szerint a daru forog, szerintem pedig nem, csak a mozgásunk miatt tűnik úgy, akkor csalódottan hagytak minket ott.

Viszont nem csak könnyebben teszem meg, de könnyebben is veszem észre, egyszerűen nincs is más választásom, mint kiélesedett érzékekkel járni, és meglátni az egyébként mindennapit (“nézd, repülő” meg “hajó van a könyv címlapján”), és duplázódik az öröm, hogy még a gyerekeket is látom, ahogy (hát nincs rá jobb szó, mint hogy) élnek.

Azt is szeretem, hogy elegendő egészen kis tér, ugyanaz a játszótér a gödörrel, ahol kicsek után lehet ásni, a rönkvárral, ugyanazok az utcák, a téren a wc-s néni, aki már egy éve mindig előre integet, köszön, és akinek nem tudjuk a nevét, tegnap hazafelé V.-vel találkoztunk, a fura testvérpár kedvesebb, idősebb tagjával, komolykodva kezelt az ikrekkel, és legyintett, hogy meleg az a kabát, ami fel sem volt húzva rajta, és nem, nem volt meleg, ma meg a Szimpla Piacról hazafele D.-vel futottunk össze, a kisebbik fiúval, és képzeljétek, a wc-s nénivel volt, és vagy azért láttam hasonlóságot a vonásaikban, mert látni akartam, vagy mert tényleg van közük egymáshoz, de láttam én már D.-t nagyon közvetlenül, szinte az ismerkedés 5. percében a másik, a felnőtt táskájába belenézni, arról kétségek nélkül kérdezni a tulajdonost, szóval nem tudni, ezek valódi szálak, vagy csak összeérések ebben a kicsi térben, balra kert, jobbra piac, előre a csarnok, az ovi, hátul a Kutya, a zsinagóga, a kispékség, és mehetünk messzebb,  Madách térre, a Blahára a Burger Kingbe, akkor ezek kalandok, pláne kalandok, a piacon meg ma ilyen remek koncerten voltunk, nekem is éppen elegendő ekkora világ, darustól, mindenestül.

Nagyon úgy fest, hogy vagy mert ennyi idő kellett, vagy mert nekem könnyebb nagyobb gyerekekkel lenni, de egyre nagyobb boldogság a közös idő, még akkor is, ha sokszor képtelen vagyok megugrani, hogy nem, nem játszmáznak, vagy ha igen, akkor sem úgy, és ha aszongya a kis seggdugasz, hogy Tűnj el, anya, és közben üvölt, és gyűlöl, akkor ő igazából nem azért sír, ha mondom neki, hogy jó, akkor öltözöm, megyek, mert ő már először sem azt akarta, hogy menjek, csak úgy mondta, hanem azért, mert akkor gyűlölt, rá egy másodpercre már hiányzom, és ezek mind igazak, egymás után, és egyszerre is, én pedig még mindig képes vagyok azt kiabálni fejben, hogy döntsd már el, mit is akarsz, holott az van, hogy ő gyerek, én pedig elvileg már nem.

És már ők sem úgy gyerekek, tegnap Marci elmesélte, mit álmodott (tudott varázsolni, és fura játékot varázsolt magának), ekkor Tomi hozzám fordult, és megkérdezte: “És anya, te mit álmodtál?”

Ezen a képen egy elhagyott műköröm van, ijesztő volt.

Ezt a ceuzát pedig ma találtam a földön a fiúkkal, csak egy reklámajándék, de ha már lehajolt érte az ember, akkor lesz helye.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s