#215

Na, most megint már-már irritálóan derűs leszek, holott ma tényleg megvolt a szopóroller, a szopólongboard és a szopósegway, mert Tomi jobban lett, de Marci extraszarul. És éjjel volt, hogy fél óránként kapta a gyógyszert, amit hivatalosan 3 óránként szabad (de ugyanezt adják a kórházban, és persze sűrűn, és a körzeti orvosunk szerint ha fél óránként kell, hát ez van), ami nem csak azt mutatja, hogy szarul volt, hanem azt is, hogy rohadtul nem aludtam megint. Ellenben igazi rémálmaim voltak, le sem írom, mert mindkettőben benne volt valamelyik gyerek.

Végül Marci beállt az egy órás gyógyszerre, és ha rohangált vagy játékból kiáltozott, még hamarabb befulladt, szóval mit volt mit tenni, mesenézés volt az egész napos program.

Először megnéztük a Totorot (én is először!), aztán a Sivatagi showt, végül a Shaun the moviet (na, ezt gyerekekkel immár vagy hatszor). És a helyzet, az, hogy mind jó volt a maga nemében (még a természetfilm volt a legnyomasztóbb, mert ma már kissé hazugnak éreztem a derűs képeket, amik mögül nem látszódott ki, mi van, ha nem a varacskos disznó futja le a gepárdot, és voltaképp amikor az esőáradat elsodorja a kis buta sünit, akkor az utána hol és hogyan köt ki, ha ugyan, és így ez rosszabb volt, inkább jelen volt a dráma, mint ha láttam volna a képernyőn), mind jó volt közös filmnek, közös élménynek, összebújva, amikor félnek, és megpuszilva őket, amikor a gazda (spoiler alert) megpuszilja Shaunt és Blitzert és érik, érik az idő a közös Star Warsra meg Harry Potterre és aztán jöhetnek a laza sorozatok, amiket végre pótolhatok, Downtown Abbey aztán Orange is the new black (itt ragadtam le) meg a dogma rendezők és Sophia Coppola, haha.

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s