Kórházban voltunk 5 napot, most Tomival, még nyalogatom a sebeim, nehéz volt, de az a nagy helyzet, hogy akár az első alkalommal Marcival, úgy most is hullott az ölünkbe sok idilli pillanat, benne nyugalom, napsütéses kerti pad. Macskák és teknősök. Még írok, de rengeteg dolgom van most.
nimbusz 
Ó jaj, mi történt? Jól van?
Igen, vírusos valamilye lett (talán tüdőgyulladás, talán kevésbé drámai dolog, ezt kissé elkenték), ami nehézlégzést okozott, szegény elég szarul volt, mikor bekerültünk, de hamar jól lett. Utána viszont azt vártuk, hogy teljesen tünetmentes legyen, és végre hazaengedjenek. Úgy vettem éstzre, hogy komoly bizonsági játékosok ezek a dokik, a tünetmentesség előtt már olyan állapotban volt a gyerek, mint egy sima hörghurut közben, amivel néha már el sem megy a kedves anyuka a dokihoz. De a protokoll miatt ki kell dekkolni, illetve persze gondolom, hogy ez így jó, kell ez a biztonság, csak egy magyar kórházban közben mégsem jó. 🙂
finanszírozás is közrejátszhat, az akut ellátásban megvan hogy milyen diagnózisra mi a minimum ápolási idő, alatta csak töredékpénzt kap a kórház 😦
De örülök hogy már jól van Tomi 🙂