Nap mint nap gyerekzenéket hallgatunk, és bevallom, szembemenve a válaszkész neveléssel, sokszor élek a Youtube áldásával. A fiúkat nem érdekli a film, de imádják a kedves, ismerős zenéik videóit. Van egy kis szék, három lábú, Ekete pekete, Én elmentem a vásárba, ezek a menő dalok. Néha jópár nap eltelik, míg újra szükségem lesz arra az 5-10-20 percre, amit a Youtube ad, néha egymás utáni napokon is rákényszerülök. Szerencsére a fiúkba be van építve a biztosíték, csak bizonyos ideig érdekli őket még így is a képernyő, minden más érdekesebb lesz, de egy kávé, egy teregetés, egy sírdogálás, egy hasmenés elfér.
Ráadásul egészen remek dalokat fedeztem fel, a Kaláka javarészt kimaradt (persze, ismertem, ahogy mindenki, ahogy a Weöres-versek is ott vannak az emberekben), most pótoltam, nagyon kellemes. És mindenféle beugró zenekarok, dalok, klippek lopták be magukat a szívembe.
Ez az egyik kedvencem:
Micsoda filmes képkockák!
Ezt is nagyon szeretem, csak a dallama és az énekesnő arca miatt, no meg táncos lábú dal ez.
És ez is remek tőlük:
Ez sajnos gyenge egy szöveg, de a klip! A Macska! A serpenyő! A csáp pofozgatása! A tésztaszörny megregulázása!
Ettől mindig elérzékenyülök, pedig két fiam van. Baszki, van két fiam!
És amikor még jobban elérzékenyülök, az a Kaláka meglepetéskoncert, amikor tényleg a két lány énekelte el az apának:
Ez meg olyan vidám, kis késsel én is benne ülnék, egész nap tündérkednék:
Ezt meg az én kedvemért hallgatják néha a fiúk. Holott először miattuk raktam be valami Palya Beát. Mert ő is kimaradt.
Ezt a dalt azóta egyszer a játszótéren hallottam, másik édesanya dúdolgatta félhangosan, magában. És még egy kalimbát is beszereztem, sajnos hamis vagy disszonáns, nem minden hangja illeszkedik a sorba, vagy én nem tudom kezelni, de még így is olyan jó, hogy itt van az asztalon. Jó éjt mindenkinek!
nimbusz 