No, ennek meg az a címe, hogy A boldogság ribanc természetéről
Merthogy tegnap aztán jól alakult az este, Marci a továbbiakban húsz percenként kelt, sírt, szoptatással lehetett visszaaltatni, aztán ringattuk is, sétáltunk, végül semmi sem volt jó eléggé, ugyanis ha felkeltem mellőle, vagy letettük az ölünkből, ahol édesdeden elaludt, azonnal felébredt nyüszögve. A POI epizódját két óra alatt néztük meg, én végül úgy, hogy az utolsó 10 percet egyedül, amíg I. Marcit ringatta. Egykor kerültem végül ágyba, persze Marci mellé, altatni, csitítani. Tomi hatkor ébredt. Az éjszakai ébredésekre szerencsére nem emlékszem, már robotpilóta üzemmódban megy.
Muhahahaha.
nimbusz 