Még egy kis patron

Eszembe jutott még pozitív dolog: a kis falu, amiben lakom itt a kerületben, egészen jól tud működni kisgyerekekkel. Még terhesen megjegyeztek a DM-es árusok, és tudták, hogy ikrek lesznek, most is mindig segítenek ismerősként. Ugyanígy szóba elegyedtünk a Lumen zöldséges nénivel (I.-nek hála, mert én béna vagyok idegenekkel, ő viszont oldottan, gyorsan teremt kapcsolatot), és például ma, amikor arra sétáltunk, csak bekopogtam a nénihez, és nem egy idegentől kértem segítséget, hanem egy ismerőstől, aki végül lemért nekem pár szem almát úgy, hogy végül nem kellett beemelnem a babakocsit a lépcsőkön, hanem az utcán ki is fizettem. És szeretem az utcát, ahol mindenki ismeri a boltosokat, és a kávézóban összefutnak a szálak és a helyi irodisták a kis ingatlan- és építészirodából, valamint az új fodrászék, meg a cipész srác, a perzsa pubtulaj fiú, a karrierjében megakadt gyerekorvos, és I., aki reggelente ott fogyasztja el cigarettáját.