Mérleg

Vannak nagyszerű dolgok, például a hétvégi Breaking Bad sorozatzáró esténk, direkt összevártunk több részt, hogy kicsit nagyobb legyen a dózis, jó lezárás volt, mondjuk sírni nem sírtam, nem úgy, mint a Battlestaron vagy a Lost utolsó kutyás jelenetén, lehet, nem volt elég a sablonból? Aztán elkezdtem a 26. hetet. Aztán az idő odakint, amit még így is, maximum 3-4 utcát átdöcögve, onnantól már félve, mint aki a falu határában a világ végét jelentő szakadékba néz bele, szóval még így is élvezek.

Vannak rossz dolgok is. A macska még mindig teljes nő, és elkapta egy nagyon durva hormonhullám, napokon át vernyákolt, és amit eddig sosem tett: jelölgetett szépen-akkurátusan. Szerintem I.-be szerelmes, mert az ő ágyneműjét kapta le, aztán az ő pulóverét tisztelte meg a szekrényben. Nagy kár, hogy az ágynemű azt jelenti, egy huzatot, egy paplant, egy lepedőt, egy ágytakarót, egy matrachuzatot kell mosnom, ezek közül egyik-másik egy komplett mosás. És nagy kár, hogy a szekrénybéli pulóver mellett volt még 3 mosásnyi ruha, sajnos ez lett az új mértékegység: mosógépdobnyi.

És az is elég nagy baj, hogy apám elesett a biciklijével, megint, most megúszta teljes lenyúzással, a múltkor lába tört. Viszont a lenyúzás sem jó, mert évtizedes cukrosként nem akar gyógyulni. Anyám két héten keresztül titkolta a dolgot, nem mesélte el a telefonban, öcsém hivott fel, hagyomány ez már nála, hogy mindig akkor jön a rettenetes híreivel, amikor valakivel éppen egy kocsmában, pubban, étteremben töltöm az időt, és akkor próbál engem is berántani a rettegés patakjába, most éppen azzal, hogy a seb elfertőződött, és csövek lógnak ki apámból, és, és, és. Vagy a lelkem erősödött meg, és jobban ellenállok, vagy valami furcsa dolog történt azzal, hogy most már mondhatni van két gyerekünk, igaz, még szinte-gyerekek, de annál inkább rám vannak bízva, és ezzel mindkét kezem foglalt, tudom is, hogy foglaltak azok a kezek, és józanul veszem tudomásul, ha így nem tudom másnak nyújtani. Vagy ez nem józanság, hanem ösztön.

Viszont a világ még mindig igazán érdekes, és most kellően gusztustalan tartalom jön, én szóltam, tessék vigyázni.

Két hete jártam ebben a csudálatos épületben, ahol a lift falán kis tükörkarikák, parafatábla és egy 18. századi tájkép reprodukciója is megtalálható, nem mindet tudtam dokumentálni, majd legközelebb.

2013-09-26_11-58-23_460 2013-09-26_11-58-40_93

 

Rossz fotók, de az egyik legalább gpoy, sebtiben kellett lőnöm.

És az épületben faliújság is van, sőt. Ismét a kapkodásra kenném, hogy szinte értelmezhetetlen az első kép.

2013-09-26_11-40-07_7722013-09-26_11-40-15_741

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s